- Megfogtam! - ki�ltotta Phury Bell�nak, amikor a karjaiba emelte az unokah�g�t. Nalla kacagni kez�dett, �s beletemette az arc�t nagyb�tyja haj�ba, amit im�dott csin�lni, majd kis karj�val er�sen �t�lelte.

Bella beszaladt a testv�ris�g h�z�nak k�nyvt�r�ba, �s hirtelen meg�llt az ajt�ban, ez�stsz�n� ruh�ja eleg�nsan hull�mzott a l�ba mellett. A nyak�ban l�v� gy�m�ntok �gy ragyogtak, mint a nap, de nem csak ott volt rajta, hanem a csukl�j�n �s a f�l�ben is.

- �, h�la istennek! - mondta. - Esk�sz�m, olyan gyors, mint az apja.

- Leny�g�z�en n�zel ki - jegyezte meg Cormia Phury m�g�l.

- K�sz�n�m! - Bella a ruh�ja sz�l�t babr�lta. -Nem ez a szok�sos st�lusom, de...

- Att�l m�g nagyon j�l �ll. - Zsadist l�pett be a k�nyvt�rba. �gy n�zett ki, mint Cary Grant gonosz altereg�ja. A szmoking t�k�letesen �llt rajta, �s t�bb�nyire a h�na alatt l�v� fegyvereket is elrejtette.

Szigor� arccal megr�zta a mutat�ujj�t a l�nya fe�l�.

- Meg�g�red, hogy j�l fogsz viselkedni a nagyb�csik�ddal �s a nagyn�nik�ddel?

Nalla olyan komolyan b�lintott, mintha abba egyezne bele, hogy elv�llalja az Egyes�lt �llamok eln�ks�g�t.

- Igen, apuci.

Zsadist mosolya beragyogta az eg�sz galaxist.

- Ez az �n kisl�nyom!

A gyerek is elmosolyodott, �s kit�rta a karj�t.

- Puszit, apuci!

Zsadist meg�lelte, azt�n a kisl�ny m�r az anyu�k�ja fel� ny�jt�zkodott.

- Na j� - mondta Zsadist hivatalosan, mik�zben �tadta a gyereket a fel�nek. - Tizenegy �r�ig a Metropolitanben lesz�nk. Azt�n Wrath lak�s�ban vacsor�zunk. N�lam lesz a csipog�m, a mobilom, a BlackBerrym...

Phury megveregette ikertestv�re v�ll�t.

- V�gy egy m�ly l�legzetet, testv�r! Sz�vd be a friss leveg�t!

Zsadist megtette.

- Ok�. Sz�val, tudom, hogy j�l ellesztek vele. Va�gyis, igen, minden rendben lesz... teljesen rend�ben...

Phury r�n�zett az �r�j�ra. i

- El fogtok k�sni. Szerencs�tek lesz, hia a nyi�t�nyra oda�rtek.

- Annyira izgatott vagyok! - mondta Bella, �s odaadta Nail�t Phurynek. - Mascagni Parasztbecs��lete. Fantasztikus lesz!

- Felt�ve, hogy ez az apuka v�gre hajland� lesz kil�pni a h�zb�l. - Phury egy kicsit megr�zta az ikertestv�r�t. - Menj! L�gy egy�tt a feleddell Az isten szerelm�re, hiszen ma van az �vfordul�tok!

Zsadist �s Bella k�r�lbel�l h�sz perc m�lva hagyt�k el a k�njrvt�rat. De az is lehet, hogy hu�szon�t.

Phury megr�zta a fej�t.

- Komoly gondjai vannak a k�l�nv�l�ssal, nem gondolod?

- �, mert te sokkal jobb vagy!

A f�rfi megfordult. Cormia a kanap�n �lt, �s alv� kisfi�kat, Ahgonyt - vagy ahogy �k sz�l�tott�k, Aggie-t - a karj�ban tartotta. A kisbaba anyuk�ja h�velykujj�t szor�totta. Ez volt a szok�sa mindig, amikor elaludt.

- Ezt kik�rem magamnak!

- Mes�lsz nekem, Phury b�csi? - k�rdezte Nalla. - L�gy sz�ves!

- H�t persze. Mit szeretn�l? - Hab�r nagyon j�l Itidta a v�laszt.

Amikor le�ltek a kanap�ra Cormia mell�, a kis�l�ny r�mutatott arra a mes�sk�nyvre, amit Phury rajzolt neki.

- A harcososat.

- Milyen meglep�! - R�kacsintott Cormi�ra. -I �gy �rted, a harcos �s a l�nyt?

- Nem, Phury b�csi a m�sikat.

- A harcos �s a haj�. Nalla felkacagott.

- Nem!

Phury sz�nlelt komolys�ggal b�lintott.

- J�l van. Sz�val a harcos �s a binokel k�rtyaj�t�k.

Nalla zavartnak t�nt.

- Milyen pinokki�?

Cormia felnevetett. Z�ld szeme olyan gy�ny�r� volt, hogy Phury alig tudta elford�tani r�la a tekinte�t�t. Egy pillanatra esz�be villant, hogy a kisfi�k az anyuk�ja z�ld szem�t �r�k�lte, a tavaszi falevelek hihetetlen �rnyalat�t.

Nalla mocorogni kezdett, �s Cormia azt mondta, - Ne k�nozd m�r szeg�nyt!

Phury �l�be vette az unokah�g�t, megcs�kolta a fel�t, megsimogatta kisfia puha arc�t, azt�n kinyitot�ta a mes�sk�nyvet, �s az �si nyelven olvasni kez�dett.

- Volt egyszer egy er�s, b�tor harcos, aki egy szeles napon az erd�ben s�t�lt...

Aggie kinyitotta a szem�t, �s egy olyan hangot adott ki, amit a kisbab�k akkor szoktak hallatni, amikor j�l �rzik magukat. Egyfajta el�gedett s�hajt. Phury j�l ismerte m�r, mert Nall�t�l �s Aggie-t�l sokszor hallotta. Olyan hang volt, mint amikor tele a pocakjuk, a sz�leik ott vannak mellett�k, �s egy sz�mukra kedves hang belekezd egy mes�be.

Amikor kiesett a mes�l�s ritmus�b�l, Cormia odany�lt �s megszor�totta a kez�t.

Tudja, gondolta Phury. Mindig tudja... Tudja, hogy �pp a sz�leire gondolt, a testv�r�re, a m�ltra �s a j�v�re, a rem�nyekre, az �lmokra �s a f�lelmek�re.

Cormia tudta, mi j�r a fej�ben, �s azt is, ami a sz�v�ben lakozott, m�gsem t�ntor�totta el t�le sem�mi. Tudta, hogy ennyi �v eltelt�vel is m�g mindig agg�dik amiatt, hogy tiszta maradjon. Tudta, hogy �r�l annak, hogy a fiuk az anyuk�j�ra hasonl�t, mert ezt �gy �rtelmezte, hogy a f�gg�s�gre val� biol�giai hajlamot, amit mag�ban hordozott, tal�n nem �r�k��tette �t a gyermek�be. Tudta, hogy m�g mindig har�col az �rz�ssel, hogy nem tesz meg mindent a k�r��l�tte l�v�k�rt.

Mindezt tudta, m�gis szerette.

Phury megcs�kolta a l�ny csukl�j�nak bels� ol�dal�t, �s a k�vetkez� gener�ci�ra n�zett. Rem�lte, hogy az �let csupa j� dolgokat tartogat a fiatalok sz�m�ra, hogy a holdf�nyes �jszaka mindig tiszta lesz nekik, hogy a sz�l mindig l�gyan f�j, �s hogy a sz�v�k legm�lyebb szerelm�t egy arra �rdemes t�rs fogja viszonozni.

De azt is tudta, hogy nem lesz k�nny�, �s olyan kih�v�sokkal kell majd megbirk�zniuk, amit most m�g el sem tud k�pzelni.

Mindezek ellen�re hitt abban, amit a szem�kben l�tott, mert mindk�t �gr�l t�l�l�kt�l sz�rmaztak. Ez pedig nagyobb seg�ts�g az �letben, mint a k�nny� �let b�rmilyen garanci�ja.

Megk�sz�r�lte a tork�t.

Azt�n folytatta az olvas�st.